- Jó reggelt - mondtam azért még kicsit álmoskás hanggal hiszen még csak reggel 10 van.
- Jó reggelt kicsim. - köszöntek egyszerre.
Na szóval eddig még senki nem mondta hogy boldog születésnapot vagy valami. Szóval szépen és nyugodtan felsétáltam a szobámba, és megpróbáltam meg keresni hogy mit vegyek fel.
Néhány perc turkálás után felvettem egy lila Ying-Yang mintájú felsőt, ey rózsaszínes lilás rövidnadrágot, hozzá még felkaptam a lila VANS cipőm és egy "Los Angeles Lakers" felíratú sapit.Tegyük hozzá azért hogy szerintem ez a sapi nem sokáig lesz a lakásban rajtam, szóval inkább levettem a fejemről és csak az ágyamra dobtam. Beléptem a fürdőbe, gyorsan végigszántottam a fésűt a hajamon és késznek nyilvánítottam magam eme csodálatos naphoz. Nem sminkeltem ki magam hisz úgy érzem felesleges.
- Saraaah, leveled jött. - kiabált anyám torka szakadtából mintha valami hallás károsult gyík lennék.
Kicsit gyorsabban mentem le lépcsőn aminek meg is lett az eredménye, egy hatalmas nagyot zakóztam az utolsó fokról. Na szóval gondolom mindenkinek leesett hogy miért közlekedek mindig lassan a lépcsőn.
Szóval miután feltápászkodtam elindultam a konyha felé. Konyhapulton volt a levelem, gyorsan kézhez kaptam és felrohantam a szobámba. Azt a sokkot mikor megláttam mi van a levélben látni kellett volna ahhoz hogy megértse ország-világ hogy mit éltem át abban a pillanatban. Komolyan egy repülőjegy és egy JUSTIN BIEBER KONCERTJEGY volt benne, LA-be.
Vagyis foglaljuk pontokba :
1 Justin Bieber koncertre megyek.
2. LA-be repülök
3. JUSTIN BIEBER KONCERTRE MEGYEK.
Eszeveszett rohanásba kezdtem sikítozva és mentem anyáékhoz. Tudom hogy tudtak róla ezért csak mindkettőjüket jó szorosan megölelgettem. Szóval most már kicsit jobban át tanulmányoztam a jegyet amire rá volt írva hogy oda-vissza és bármikor felhasználható. Tehát oda repülök a JB koncertre és még maradhatok pár napig az angyalok városában. Akkor boldog 18. születésnapot nekem.
*Másnap*
Anya normális ember lévén nem túl normálisan keltett fel. Ő mint egy tökéletes anyuka egy fazekat ütögetett egy fakanállal mert olvasta a neten hogy ez egy tökéletes ébresztés amivel pár perc alatt sikerül felvernünk kamasz gyermekünket legszebb álmaiból. Na hát a baj az hogy össze is jött neki. A szemeim alatt gondolom ott vannak a jól ismert karikák mert hát az este nem aludtam el túl korán. Ezt a csodálatos pillanatot az törte meg hogy ránéztem az órára. Superman gyorsaságát megirigyelve futottam a fürdőbe és tettem rendbe magam. Gyorsan magamra kaptam a kikészített gönceimet, fogtam a bőröndömet és szép nyugodtan próbáltam le sétálni a lépcsőn. Anya szerintem már csak rám várt ugyanis amikor meglátott kocsikulccsal a kezében indult el az ajtó felé. Remek, én meg szenvedjek itt a bőrönddel. Hamar kijutottam az ajtón, a bőröndöt be tettem a csomagtartóba és már be is pattantam a kocsiba.
Fél óra múlva a reptér bejárata előtt elbúcsúztunk egymástól én pedig el indultam. Azt hiszem épp időben érkeztem ugyanis amikor oda értem a beszálló kapuhoz meg hallottam hogy most kezdik meg a beszállást.
*16 órával később*
Körülbelül este 5 óra lehet. A gép nem rég szállt le én pedig próbálok egy taxit fogni. Pár perc múlva sikerül is. Beülök, lediktálom a hotel címét és most már csak várok. Nézem a tájat, magasabbnál magasabb felhőkarcolók épülnek egymás mellett alig pár méterre. A nap még mindig süt, az emberek pedig ezt kihasználva még mindig az utcán járkálnak. Egyszerűen mesés a látvány. Miközben a városban gyönyörködöm észreveszem hogy a jármű már nem mozog alattam, ami csak azt jelentheti hogy megérkeztünk. Kifizetem a taxisnak az összeget amit mondott és még mindig a gyönyörtől boltkórosan sétálok be a hotelbe hogy szobát foglaljak magamnak egy hétre. A recepciósnak mosoly ül arcán, nekem pedig ezzel egy kis bátorítást adva hogy nem kell félnem.
- Jó napot! Egy szobát szeretnék. - még mindig kis kábulattal beszéltem hiszen a szálloda belülről milliószor szebb volt mint ahogy kívülről. A hölgy a pult mögött átnyújtott egy kulcsot rajta egy kis bilétával ami jeleztem a szobám számát.
- Köszönöm.
A szobám felé tartva láttam néhány embert járkálni, és mindegyik mosoly ült az arcán. Azt hiszem rám a napfény hat így.
*A koncert előtt 1 órával*
Este 7 óra van. És én pedig még csak most választom ki a megfelelő ruhát amiben normálisan nézek ki. Még mindig a bőröndömből pakolászok mikor kezembe akad a megfelelő ruhát. A hoteltől nincs messze a koncert helyszíne ezért úgy döntöttem nem hívok taxit ráérek sétálni is. Egy sötét, világítás nélküli helyhez érek mikor hangokat hallok, a tempót kicsit gyorsabbra veszem, de a hangok egyre jobban erősödnek.
- Hééé, cica! Nincs kedved szórakozni egy kicsit? - és én pont ilyen helyzetre vettem fel magassarkút. Azt hiszem hiába menekültem volna nem igazán sikerült. Egyre közelebb ért hozzám, szerencsére csak a táskámat tudta kitépni a kezemből, én pedig gyorsabb tempóra kapcsoltam hogy legalább velem ne történjen semmi. Minden cuccom nélkül indultam el a koncert helyszínére. Még szerencse hogy a jegy már ki van fizetve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése